Mire terjed ki a munkaügyi ellenőrzés? Meglehetősen széleskörű ellenőrzési joga van a munkaügyi felügyelőknek, ezek a következők.
- a jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére és kötelező tartalmi elemeinek meglétére, életkori feltételekre,
- a munkaviszony létesítésével, megszűnésével, megszüntetésével összefüggő bejelentési kötelezettségek megtartására,
- munkáltató nyilvántartási kötelességére,
- a munkaidőre, a pihenőidőre, a rendkívüli munkavégzésre, a szabadságra vonatkozó jogszabályban előírt rendelkezések betartására,
- egyenlő bánásmód követelményének, valamint a nők, a fiatalkorúak és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatos jogszabályok megtartására,
- a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésével összefüggő - a munkavállalót megillető - igazolások kiállítására és kiadására, valamint a munkaviszony megszűnéséhez, megszüntetéséhez kapcsolódó elszámolás megtörténtére vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek megtartására,
- a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó, valamint a munkaerő-kölcsönzési tevékenység végzésére jogosító jogszabályok betartására,
- a munkavállalók gazdasági és társadalmi érdekei védelme céljából szakszervezet szervezését biztosító szabályokkal összefüggő munkáltatói kötelességek, és a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállalónak, az üzemi és a közalkalmazotti tanács tagjának és a munkavédelmi képviselőnek a munkajogi védelmére, valamint munkaidő-kedvezményére vonatkozó szabályok betartására.
- a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésére, illetve a harmadik országbeli és a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező állampolgárok foglalkoztatására vonatkozó jogszabályok betartására,
- a jogszabályban, kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett kollektív szerződésben megállapított munkabér mértékére, valamint a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezések betartására,
A munkaügyi felügyelő az ellenőrzés során feltárt szabálytalanságok esetén felhívja a foglalkoztató figyelmét a foglalkoztatásra vonatkozó szabályok megtartására, illetve kötelezi a foglalkoztatót a szabálytalanság megszüntetésére.
Amennyiben a foglalkoztatás a jogszabálysértés súlyossága miatt nem tartható fenn és a jogszabálysértés rövid időn belül nem orvosolható a felügyelő a további foglalkoztatást megtiltja.
A szabálytalanságok ára
A munkaügyi ellenőr szabálytalanságok esetén bírságot szab ki, amelynek mértéke 30.000 forinttól 15.000.000 forintig terjedhet, azonban a bírság összege elérheti a 20.000.000 forintot is, ha a korábbi munkaügyi ellenőrzés nyomán bírságot kiszabó közigazgatási határozat jogerőre emelkedésétől számított három éven belül legalább egy, a korábbival azonos jogsértés megállapítására került sor.
Bírság vagy sarc?
A vállalkozások jó ha tudják, ha a munkaügyi ellenőrzésre kerül sor cégüknél valamilyen mértékű pénzbírságra biztosan számíthatnak. Egyrészt a sok, olykor felesleges szabályhalmaz között elég nehéz eligazodni, így könnyen „becsúszik” néhány hiányosság, másrészt a hatóság nem szeret „üres kézzel” távozni.
Nemrégiben kezembe került egy olyan határozat, amelyben a mindössze három főt foglalkoztató céget azért büntette meg a hatóság, mert a munkáltató nem tájékoztatta a munkavállalókat arról, hogy működik-e a munkáltatónál üzemi tanács, illetve szakszervezet.
De arra is volt példa, hogy az alkalmazottnak az otthonról hozott ebédjét, amit a hűtőben tárolt a felügyelő munkahelyi étkeztetésnek minősítette, amire a munkáltatónak engedélye nem volt, így ebben az esetben is bírság kiszabására került sor.
Természetes, hogy ilyenkor a cégek a kiszabott sok százezer forintos bírságot – különösen a jelentéktelen szabálytalanságok „feltárása” esetén - inkább állami lefölözésnek gondolják.