Vizsgálódásunk alapját a vonatkozó európai jogi normák képezik.

Az irodalmi és a művészeti művek védelméről szóló Berni Uniós Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) 2. cikke így szól:

„(1)Az »irodalmi és művészeti művek« kifejezés felöleli az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotását, tekintet nélkül a mű létrehozatalának módjára vagy alakjára, tehát lehet könyv, szövegkönyv vagy más írásmű […]

Fenti szabály véleményem szerint egy önálló gondolatot, véleményt kifejtő vagy egy bizonyos hír mögöttes tartalmát kibontó, abból következtetéseket levonó alkotás (újságcikk) az Egyezmény értelmében irodalmi műnek minősül.

Az Egyezmény 9. cikkének (1) bekezdése szerint az ezen Egyezmény alapján védett irodalmi és művészeti művek szerzőit megilleti az a kizárólagos jog, hogy műveikről bármely módon és formában többszörözés csak az ő engedélyükkel készüljön.

Kétség nélkül leszögezhető tehát, hogy az újságcikk (akár elektronikus és akár nyomtatott formátumú) szerzői jogi védelem alatt áll és ebből szorosan következve szerzőjének hozzájárulásával használható fel, és készíthető belőle másolat.

Fontos közbevetőleg megemlíteni, hogy az Egyezményben biztosított védelem nem áll fenn az egyszerű sajtóközlemény jellegű napi hírekre. Tehát a puszta tényközlés egy médiumban, amely szerint pl. Obama elnök Irakba utazott, nem újságcikk, hanem hír, egyszerű információ, amely formájában és tartalmában szellemi munkát nem igényelt, így nem is képezheti védelem tárgyát.

Felvethető azonban, hogy amennyiben a fentiekben meghatározott újságcikket egy másik médium, vagy bárki „átveszi”, másolja, többszörözi, megteheti-e ezt vagy sem.

Érdekes ebben a tekintetben, hogy modern világunk technológiája különösen az internet technikája sok olyan műszaki elemet hordoz éppen alapvető funkciójánál fogva, amely kimeríti a többszörözés, másolás fogalmát, informatikai vetületben értelmezve. Vagyis a keresőprogramok, robotok, az internet globális rendszerének „perifériái” (átjátszó állomások, gyorsítótárak) óhatatlanul és szükségszerűen sokszorozzák meg a forrásként védett médium szellemi termékét.

Ebben a vonatkozásban szabályozásra került európai jogrendünkben ez a sajátos felhasználási mód, alábbiak szerint.

A 2001/29 sz. európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: irányelv) preambulumában a következők állnak: 

„A kizárólagos többszörözési jog alóli kivételként lehetővé kell tenni egyes – járulékos vagy közbenső többszörözésnek minősülő – időleges többszörözési cselekményeket, amelyek valamely műszaki eljárás elválaszthatatlan és lényeges részét képezik, és amelyek kizárólagos célja, hogy lehetővé tegyék a harmadik személyek között hálózaton, köztes szolgáltató által végzett átvitelt, vagy valamely mű vagy más védelem alatt álló teljesítmény jogszerű felhasználását. Ezek a többszörözési cselekmények nem bírhatnak önálló gazdasági jelentőséggel. (kiemelés tőlem, dr. S.T.) Ez a kivétel olyan cselekmények esetében is megengedhető e feltételek teljesülése esetén, amelyek a böngészést (browsing), illetve a hozzáférés gyorsítására szolgáló tárolóban való rögzítést (caching) teszik lehetővé, beleértve az átviteli rendszerek hatékony működését szolgáló cselekményeket is, amennyiben a közvetítő szolgáltató az információt nem módosítja, és nem zavarja meg az információ felhasználásával kapcsolatos adatok kinyerésére szolgáló, széleskörűen elismert és alkalmazott technológia jogszerű használatát. A felhasználás jogszerűnek minősül, ha azt a jogosult engedélyezi, illetve jogszabály megengedi.”

Tehát fenti szabály értelmében valamely többszörözési cselekmény kizárólag akkor képez kivételt a kizárólag a szerzőt illető többszörözési jog alól, ha teljesít öt feltételt, nevezetesen: ha

–        e cselekmény időleges;

–        közbenső vagy járulékos;

–        valamely műszaki eljárás elválaszthatatlan és lényeges részét képezi;

–        ezen eljárás kizárólagos célja, hogy lehetővé tegye egy mű vagy más védelem alatt álló teljesítmény hálózaton harmadik személyek között közvetítő szolgáltató által végzett átvitelét vagy jogszerű felhasználását, és

–        az említett cselekmény önálló gazdasági jelentőséggel nem bír.

Ha bármely imént idézett feltétel nem teljesül, nem beszélhetünk jogszerű többszörözésről.