Rögtön a legszembetűnőbb különbség, hogy a munkáltató a beosztott munkavállaló felmondását köteles megindokolni, és ennek az indokolásnak valóságosnak kell lennie.
A vezetők munkaviszonyának rendes felmondással történő megszüntetése esetén a munkáltató azonban nem köteles felmondását indokolni.
A vezetőkre nem vonatkoznak a Munka Törvénykönyvében meghatározott ún. „felmondási tilalmak”, így munkaviszonyuk megszüntethető táppénz ideje alatt, a közeli hozzátartozó otthoni ápolása, gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság tartama alatt is, valamint lombikbébi programban való részvétele ellenére is.
Az indokolási kötelezettség körében módosítások következtek be, ugyanis 2011. augusztus 1-jétől a munkáltató köteles a rendes felmondást az általános szabályok szerint megindokolni, a vezető állású munkavállaló terhességének kezdetétől a szülési szabadsága végéig terjedő időszak alatt.
A vezetők esetén határozott idejű munkaszerződésben öt évnél hosszabb idő is kiköthető - más esetekben a határozott időre szóló munkaviszony időtartama az öt évet nem haladhatja meg, ezzel is csökkentve a munkavállalók kiszolgáltatott helyzetét.
Bár a vezető a munkaidejének beosztását, valamint a pihenőidejének, szabadságának igénybevételét - a munkaszerződésben foglaltak szerint - maga állapítja meg, ugyanakkor a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésért ellenérték nem illeti meg.
Ha a beosztott munkavállaló munkaviszonyát nem a törvényben előírtak szerint szünteti meg, köteles a munkáltató számára a rá irányadó felmondási időre járó átlagkeresetének megfelelő összeget megfizetni.
Amennyiben azonban a vezető szünteti meg munkaviszonyát jogellenesen, tizenkét havi átlagkeresetével felel. A különbség meglehetősen érzékletes.
Tilalmak és kikötések a munkaszerződésben
A Munka Törvénykönyve szerint a vezető másik munkaviszonyt, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt nem létesíthet, hiszen alapvető kötelezettsége a munkáltatója kizárólagos érdekeinek szem előtt tartása.
A felek természetesen egyező akarattal eltérhetnek e tilalomtól, így lehetővé tehetik a vezető számára azt, hogy másik munkaviszonyt létesítsen.
A vezető állású munkavállaló, ha a munkaszerződés kifejezetten nem tiltja a fennálló munkaviszonya mellett tudományos, oktatói, illetve szerzői jogi védelem alá eső tevékenységet végezhet.
A vezető továbbá nem szerezhet részesedést a munkáltatóéval azonos, vagy ahhoz hasonló tevékenységet is végző, illetve a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló más gazdálkodó szervezetben - a nyilvánosan működő részvénytársaságban való részvényszerzés kivételével - nem köthet a saját nevében vagy javára a munkáltató tevékenységi körébe tartozó ügyleteket.
A vezető állású munkavállaló köteles azt is bejelenteni munkáltatójának, ha a közeli hozzátartozója (házastárs, élettárs, gyermek, szülő, nagyszülő, testvér) tagja lett a munkáltatóéval azonos, vagy ahhoz hasonló tevékenységet folytató, vagy a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaságnak, illetőleg vezetőként munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesített az ilyen tevékenységet folytató munkáltatónál. Ebben az esetben a munkáltatónak ahhoz is joga van, hogy megszüntesse a vezető munkaviszonyát.
Az elmaradt bejelentés következményei
Ha a vezető ezeket a tilalmakat megszegi, a munkáltató kártérítést követelhet, vagy kártérítés helyett követelheti, hogy a vezető a saját részére kötött ügyletet engedje át, illetve a vezetőnek az ügyletből eredő hasznát át kell adnia a munkáltatónak.
A munkáltató ilyen jellegű igényét attól az időponttól számított három hónapon belül érvényesítheti, amikor a munkáltatói jogkör gyakorlója ezekről a jogellenes magatartásokról tudomást szerzett.